PROGRAMOK

A Medves szolgáltatásai

Tekepálya

Uszoda

Tornaterem

Szauna

Biliárd

Tornapálya

 

A Medeves szolgáltatásai	Kulturális programok	Séták, túrázási lehetőségek
Kirándulások	Csillagtúrák	Erdei iskolai programok

Kulturális programok

Tavaszi zsongás

A Tavasz programja. Pezsdüljön fel!

A programról bővebben itt

Földalatti Bánymúzeum

A múzeum 1965-ben nyitotta meg kapuit a József-lejtősakna 1951-ben elhagyott, de épségben maradt vágatrendszerében. Itt megtekinthetők a ma már muzeális bányagépek - a rakodók, szénfejtők -, a bemeneti tárolórész, a lejtős szállítóvágat, a homokkőbe vágott, biztosítás nélküli vágatrész, stb. A 280 méter hosszú járat, az eredeti állapotukban meghagyott tárnák, a széntermelés módjainak, eszközeinek bemutatója európai hírű kuriózum.

Az egykori bányakolónia egyik megmaradt tiszti lakásában 1985-ben történeti kiállítást (térképekből, statisztikákból, fotókból, dokumentumokból, kézi szerszámokból, viseletekből stb.) rendeztek be.

Az udvaron kialakított ipari skanzen bemutatóján 1986 óta láthatók szállítóeszközök: mozdonyok, csillék, vagonok. A bányajárásra vállalkozókat egy harangláb és a lármafa (a klopacska) köszönti.

Nemzetközi Dixieland Fesztivál

A fesztivál Közép-Európa egyik legrangosabb tradicionális jazz fesztiválja, Salgótarján legnagyobb, évente ismétlôdô zenei eseménye. Nem csupán az az értéke, hogy a dixieland mûfaj legjelesebb hazai képviselôi - a Benkó Dixieland Band és a Molnár Dixieland Band - látják el a házigazda szerepét, vagy hogy neves külföldi zenekarok és szólisták örvendeztetik meg produkcióikkal a közönséget hanem az is, hogy megôrizte a mûfaj jellegzetes formáját: a jam sessiont, az "örömzenét". Bővebben itt

Nemzetközi Sci-fi Hungarocon Találkozó

A találkozón a résztvevők előadásokat hallgathatnak meg, találkozhatnak magyar sci-fi szerzőkkel, kiadókkal, közös programokon vehetnek részt, ahol az ország legkülönbözőbb részéről érkezett, hasonlóan sci-fi kedvelő résztvevőkkel nyílik lehetőség a közelebbi megismerkedésre, a közös érdeklődési körrel kapcsolatos eszmecserére.Bővebben itt

Tarjáni Tavasz

A salgótarjáni kulturális élet meghatározó eseménye a két évtizedes hagyományra viszszatekintő Tarjáni Tavasz Művészeti Fesztivál és az annak részét képező Nemzetközi Dixieland Fesztivál. A tavasszal zajló rendezvénysorozat több művészeti ágban kínál színvonalas programokat.
Az irodalmi látványosságok között több magyar színházi szerző népszerű és értékes műve kerül bemutatásra, de nem hiányozhat a kínálatból az operett sem.
A zenei kínálatból - a dixie-n kívül - kiemelhetőek a komoly és könnyű zenei koncertek. Bővebben itt

Nógrádi Folklór Fesztivál

A történelmi Nógrád megye településein, Magyarországon és Szlovákiában zajló rendezvénysorozat több mint 40 magyar és külföldi együttes részvételével kerül megrendezésre. Legfontosabb eseményei: Fesztiváli gálaprogramok, Europiknik, Nógrád Megyei Nemzetiségi Találkozó, Magyarországi Szlovákok Folklór Fesztiválja, Nógrád Megyei Gyermek Néptáncantológia, táncház, népművészeti kiállítások, gasztronómiai bemutatók.

Nemzetközi Ugrógála

A Somoskői vár alatti pálya ad helyet az évente megrendezésre kerülő nemzetközi jelentőségű Ugrógálának. A világszínvonalú sportesemény mára fogalommá vált, hiszen az elmúlt 20 év alatt 5 földrész, 34 ország 573 atlétája vett részt, köztük 11 olimpiai bajnok. Bővebben itt

 

A Medves szolgáltatásai	Kulturális programok	Séták, túrázási lehetőségek
Kirándulások	Csillagtúrák	Erdei iskolai programok

Séták, túrázási lehetőségek

Salgói vár és boszorkánykő

A Medvestől 4 km sétányira, Salgóbánya település felett, 625 m magas sziklacsúcson emelkednek Salgó várának romjai. A várrom és környéke természetvédelmi terület.

A XIII. században épült várról elősször egy 1341-ben kelt oklevélben Castrum Salgov néven tesznek említést.Története során többször cserélt gazdát, 1554-től kezdődően 39 évig birtokolta a török, majd 1593-ban sikerült visszafoglalni.

Irodalmi vonatkozású érdekessége, hogy a romokat 1845. június 11-én Petőfi Sándor is felkereste. Látogatásának állít emléket 1923 óta a hajdani várkapu melletti sziklás bazaltoszlopokon lévő fehér márványtábla. A vár falainál ülve született a költő Salgó című verse.

A várromról csodálatos körpanoráma nyílik, az oromról kitekintve a látogató úgy érezheti, mitha repülne a hegyek völgyek felett. Feltűnik a Bükk, a Mátra, a Cserhát és a Börzsöny, de kedvező időjárás esetén a Magas-Tátra csipkés gerince is látható. A várrom folyamatos régészeti feltárás alatt áll, de a munkáktól függetlenül szabadon látogatható.

Salgó várától déli irányba haladva, néhány perces sétával érhetjük el Boszorkánykő (Kis-Salgó) szikláit. A Boszorkánykő körül kialakított geológiai tanösvény egy kisebb hasadékvulkán igen változatos kőzeteit mutatja be. Láthatunk itt mélyből felszakított üledékzárványokat, hajlott lávalemezeket, kukoricacsövesedő bazaltoszlopokat stb. Ez utóbbi a bazalt egy jellegzetes mállási formája. A sziklagerinc K-i fala közel függőleges, ez az egykori törésvonal természetes úton kibontódott fala, ami elérheti a 15-20 m magasságot is.

A néveredethez kapcsolódó monda szerint itt szabadultak meg a boszorkánysággal megbélyegzett asszonyoktól. A figyelmes kiránduló még ma is elképzelheti a máglyarakó helyet.

Somoskői vár és a bazaltömlés

A tatárjárás után épült vár az alatta elterülő kis faluról, Somoskőről kapta a nevét. Az 1560-as években balassi Bálint gyakran látogatott ide Losonczy Annához. Emléküket egy hangulatos pihenőhely őrzi a Salgóbánya felé vezető Petőfi-sétány mentén. A várat 1711 után kiégették, de a falakat nem rombolták le teljesen.

A szépen helyreállított csúcsos tornyú vár a határ túloldalán, Szlovákiában található, de érvényes személyigazolvánnyal vagy útlevéllel már a magyar oldalról, kerülő nélkül is megtekinthető.

A vár északi oldalán találjuk szintén szlovák oldalon a híres bazaltömlést. A csaknem 500 méter magasságból kihajló, mintegy 16 méter hosszú oszlopok orgonasíp módjára helyezkednek el. A bazaltömlés a szlovák oldalról, Bükkrétpusztáról (Siatoroska Bukovinka) kiinduló geológiai tanösvény része is egyben.

A vár alatt, a magyar oldalon lévő Petőfi emlékligetben a költő 1845. június 12-i látogatásának állít emléket a Petőfi kunyhó. A somoskői vár fantasztikus hátteret biztosít az évente itt megrendezésre kerülő Nemzetközi Ugrógálának, valamint a többnapos, több helyszínen zajló Nógrádi Nemzetközi Folklór Fesztivál "Europiknik" elnevezésű nyitórendezvényének.

Szilváskő

A 626 m magas Nagy-Szilváskő területén a természetes folyamatok és az emberi beavatkozás hatására kialakult látványosságok széles tárháza található meg.

Vulkáni működés során keletkezett a közel É-D-i irányú sziklagerinc, ami körül tanösvényt alakítottak ki. Az út során láthatjuk többek között a riolittufára települő, a Nógrádi-szénmedence alsó telepét, a szén kitermeléséhez kihajtott tárók felszakadásainak lövészárokszerű nyomait, lávafolyásból keletkezett egymásra merőleges bazaltoszlopokat, a központi vulkán megmaradt kürtőjét, a 20-25 m magas bazaltoszlopokkal, a szénbányászat hatására keletkezett hasadékokat és az ezekből nyíló, un. konzekvencia-barlangokat. A hasadékok mikroklímája (zsákszerű mélyedés, amiben nem tud könnyen kicserélődni a nehezebb hideg levegő, valamint a salakos kőzet biztosította nagy felületen bekövetkező párolgás, ami hőelvonással jár) miatt gyakran még nyár végén is található benne firn.

Medves fennsik a bányatavakkal

A Medves-fennsík Közép-Európa legnagyobb, 13 km² kiterjedésű bazalt platója, melyből bazalt csúcsok emelkednek ki. Páratlan természeti környezetben nyújt lehetőséget pihenésre, kikapcsolódásra, rövidebb-hosszabb kirándulásokra.

Palóc Olimposz és a Margit Kápolna

Észak felől a Karancs, a "palóc Olimposz" hegytömbje zárja le a kilátást a Salgótarjánba érkező előtt, akár vasúton, akár az aszfaltúton közeledik is. A 729 méter magas középső csúcson kilátó is magasodik: a karcsú fémtorony már elképesztő távolságból, akár szabad szemmel is észrevehető. Ezt, a magyar-szlovák határtól néhány méternyire lévő 22 méteres építményt mindenképpen érdemes megmászni, mert a fák koronája fölé emelkedve teljes körpanorámában gyönyörködhetünk.

A Karancs-nyeregből nyugati irányba haladva egy kis kaptató után juthatunk fel a Kápolna-hegyre. Itt találni a Szent Margit által a XIII. században, apja, IV. Béla megmenekülése emlékére építtetett, a Boldogasszonynak szentelt Margit-kápolnát. Az eredeti román stílusra utaló falmaradványok kövei ma is láthatók a nyugati oromfalba építve. Az 1927-es felújítást követően a második világháború utáni években - funkcióját vesztve - a kápolna ismét nagyon megrongálódott, s műemlék jellegű kápolnaromként lett nyilvántartva. Azonban a Karancs-völgyi községek lelkes hívői az 1990-es évek elején szépen helyreállították. Az egri érsek szentelte fel és azóta évente több búcsút is tartanak a Boldogasszony-kápolnában.

Kirándulások

Ipolytarnóci ősmaradványok

Több mint 20 millió éves ez az ősleletegyüttest. Itt van a világ harmadik leggazdagabb lábnyomos lelőhelye.

Ipolytarnócon az "ősvilági Pompei" vulkáni hamutakaróval betemetett kincsei, 24-féle cápa fogai, krokodil- és delfinfogak, megkövesedett fák - köztük a felfedezés időszakában még 24 öles, mintegy 46 méteres ősfenyőmaradvány - láthatók, ötezernél is több szubtrópusi, egzotikus levéllenyomat, 2000 állati lábnyom tárul fel évmilliók homályából a látogatók előtt.

A Borókás-árok geológiai tanösvényén mintegy 800 méteres út tehető meg a történelem előtti múltban. Az ösvény elején a 24-23 millió évvel ezelőtt lerakódott tengeri üledékek tárulnak fel. A parti öblözet vizében a cápafogas réteget a tenger járása halmozta fel. Az ösvény középső szakaszának kibúvásait már a 21-20 millió éves szárazföldi rétegek uralják. Az ősfelszínen - főként az itató- és gázlóhelyeken - páratlan értékű őséletnyomok maradtak hátra. Az ősvilág folyóvize mentén kanyargó ösvény feltárásainál 11 állatfaj több mint 3 ezer lábnyomát sikerült azonosítani, de az ősorrszarvúak, a párosujjú patások, a ragadozók és madarak lábnyomai mellett hullámfodrok, pihenés- és csúszásnyomok, esőcseppek maradványai is az iszapba kövültek.

A látnivalók nagy része a szabad természetben figyelhető meg, de vannak úgynevezett megállóhelyek. A nagycsarnokban a különböző ősállatok nyomainak helyét egy világító térkép szemlélteti. A hátteret Muray R. őséletképe uralja. A legújabb, folyamatban lévő feltárások belső terét ideiglenes, faszerkezetű épület védi.

A természetvédelmi terület fogadóépületétől a geológiai tanösvény bejáratáig terjedő mintegy 700 méteres útszakasz kőzetparki ösvénynek is tekinthető. Minden egyes lépés mintegy 15 ezer évvel visz közelebb a 20 millió éves rétegekhez. Az idő kerekét visszapörgető sétához a kövek felírásai és kőzetminták, tanúkövek nyújtanak segítséget. Bővebben itt

Hollókő

A Világörökség Bizottság 1987-ben a magyarországi várományos helyszínek közül Budapest mellett elsőként a Nógrád megyei palóc falut, Hollókot vette fel a Világörökségi Listára. A legfontosabb feltételnek, azaz az egyedi és egyetemes jelentőségnek Hollókő azzal tett - és tesz - eleget, hogy a XVII-XVIII. században kialakított falu a hagyományos településforma, a tradicionális építészet és a XX. századi mezőgazdasági forradalmat megelőző falusi élet páratlan példája, melyet sikerült eredeti állapotában megőrizni. Hollókő szelíd és harmonikus szimbiózisban fejlődött a természettel és napjainkra sem vált szabadtéri múzeummá: mindmáig élő, lakott település, melynek hagyományőrző lakói az épületek egy részét jelenleg is rendeltetésszerűen használják.

A várban bepillantást nyerhetünk a lovagi élet hétköznapjaiba, vagy megtekinthetjük az ünnepi várjátékokat. A vár vitézei készségesen körbevezetnek, mesélnek a falak és korok történetéről, bemutatják az általuk használt fegyvereket, melyeket ki is próbálhatunk.

A település lakói jellegzetes palóc nyelvjárásuk mellett gazdagon díszített népi öltözetüket is büszkén viselik. Hollókő ófalujának 65 védett épülete őrzi a XVII. századi palóc nép építészet remekeit. A település fatornyos, zsindellyel fedett római katolikus temploma 1889-ben épült. A Hollókő fölé magasodó vár első írásos említése a XIII. századból származik. Bővebben itt

Szentkút

Szentkúton a hagyomány szerint a Szent László király által fakasztott forrás vizével a Szent Szűz az 1100-as években meggyógyított egy néma pásztort. A XIII. századtól a Szent Szék tud a helyről. 1400-ban IX. Bonifác pápától kapta a kegyhely az első bullát. VI. Pál pápa 1970-ben Bazilika Minor címet adott a templomnak, ahol mindennap teljes búcsú nyerhető. A főbúcsú a Nagyboldogasszony ünnepe.

A szentkúti templom nyugati oldalán felállított szabadtéri oltár mögött található a Lourdes-i barlang. A Vereb család a XIII.században építtette. A Szentkúti Basilica fölött emelkedő hegyoldalban remetebarlangok láthatók a XVIII. századból. Konyha, háló, illemhely található a barlangegyüttesben, melyet Bellágh Ádám Antal aldebrői plébános sajátkezűleg vájt ki 1757-ben.

Középkori plébániatemploma építészeti és műemléki szempontból is egyedülálló. A különböző stílusok ilyen harmonikus keveredése kevés műemléken lelhető fel. A templom román kori eredetű, majd a 14-15. sz.-ban gótikus stílusban átépítették. A hazai gótikus építészet egyik legszebb példája. Barokk jegyeit a 18. sz. végén kapta. A templombelső a többszöri átépítés ellenére megőrizte háromhajós elrendezését.

Tari Buddhista Sztupa és Meditációs Központ

A sámsonházi elágazóban, de Tar közigazgatási területén található a volt Koplaló-tanya (nevezték Veres-tanyának is), ahol buddhista sztúpa áll, és tibeti hitéleti központot alakítottak ki. Az épületet a dalai láma szentelte fel 1992-ben. Szabadon látogatható!

Állandó kiállítások: - Kegyeleti emlékmű - Sztúpa buddhista szentély Kőrösi Csoma Sándor emlékére - Kőrösi Csoma Sándor életútját bemutató emlékkiállítás, a tibeti stílusban épült épületben - Tari írott kő- az ősi magyar szellem hagyomány tiszteletére állított gránittömb

Felvidéki várak: Fülek, Krasznahorka, Kékkő vára

Fülek várának romjai, alattuk terül el a város. Neve a kelta „Fulaku" (rejtekhely, mentsvár) latinosított „Filécia" változatából eredeztetheto. Így szerepel Ptolemaiosz i. e. 150-ben készült térképén, a rómaiak számára fontos hadi illetve kereskedelmi utak keresztezodését jelölve. Egy, 1246. január 10-én kelt királyi oklevélben szerepel eloször Fülek, annak kapcsán, hogy a várat és tartozékait IV. Béla elkobozta akkori garázdálkodó urától, a Kacsics nembeli Folkustól. A vár alatti települést 1255-ben említik a források, 1262-ben már anyaegyháza is volt. 1423-ban pedig mezővárosi jogokat kapott.

Egy kúp alakú kőszirten áll Krasznahorka büszke vára. Krasznahorka vára Felső-Gömör egyik legjelentősebb építészeti és történelmi műemléke. 1320 körül kezdték építeni a Mariássyak. Később a török uralom idején a Bebek család megerősíttette. További építészeti fejlődése 1642-től az Erdélyből származó Andrássy családnak köszönhető, tagjai fenséges családi székhellyé alakították A vár utólsó ura gróf Andrássy Dénes felújíttatta a várat és termeiben családi múzeumot létesített, melyet már 1910-ben megnyitott a nyilvánosság számára. A várban látható gyűjtemény az egyes termek eredeti berendezésének képét adja, melyek közül a vár konyhája, dísztermei, kápolnája és a kiállított fegyvergyűjtemény a legérdekesebbek. A csodálatos várkápolnában látható I. Andrássy István feleségének, Serédy Zsófiának természetes úton mumifikálódott holtteste. Serédy Zsófia Jókai Mór "A lőcsei fehér asszony" című regényében is szerepel. A neve magyarul szép hegyecskét jelent. Szerintem inkább kastély kinézete van, mint vár.

Kékkő várának fele múzeumként üzemel, a másik fele sajnos nem járható, lerobbant állapotban van. A vár mellett indul el a dombnak egy eléggé meredek út, a kálvária; a tetején kis kápolna. Gyönyörű a környék, a táj, a kilátás, a környező hegyek. Egy kis patak fut lefelé a hegyekből. A faluban egy szlovák templom. A várnál ideális kirándulóutak futnak mindenfelé.

A Medves szolgáltatásai	Kulturális programok	Séták, túrázási lehetőségek
Kirándulások	Csillagtúrák	Erdei iskolai programok

Csillagtúrák

Eger és a Szépasszony-völgy

Bikavér, vár, líceum, gyógyvíz... mind-mind olyan fogalom, melyek méltán tették Egert ismertté. A város azonban nemcsak a múlt emlékeiből él. Hagyományait felelevenítve, adottságait kihasználva nyújt szórakozást a kirándulóknak, a nyaralóknak és a kultúra kedvelőinek.
Az aktív pihenésnek is kiváló környezetet biztosít Eger. Ha a síkságon vagy a hegyekben akar az idelátogató kerékpározsni, lovagolni, mindegyikhez adottak a lehetőségek. A vadregényes Bükk kirándulóútjai is a megnyugvást kínálják.

A Medvesből bő egy óra alatt, gyönyörű tájon keresztülhaladva érhető el Eger, melynek - többek között - világhírű látványosságai a vár, a történelmi belváros, a minaret, a Líceum, a Bazilika, s nem utolsó sorban a messzeföldön híres Egri Bikavér. Bővebben itt

Mátra: Galyatető, Kékestető

Magyarország legmagasabb pontján, a Kékestetőn lévő tévétorony 178 méter magas, 134 méter magasból tekinthetünk szét. Tiszta időben nemcsak a Bükk vagy a Karancs látható, hanem a Magas-Tátra is.Parád, Parádsasvár.

Az ország legmagasabb pontja a Mátrában található: Kékestető 1014 méter. Közvetlenül a tévétorony alatt van a magassági jel: ehhez a nemzetiszínű kőhöz szinte mindenki elzarándokol. A védett növények és állatok, a ritka magashegyi bükkös erdőtársulás megóvása indokolta, hogy 1985-ben a Mátrai Tájvédelmi Körzet létesítésekor a Kékes északi oldala és a Saskő térsége fokozott védelemben részesült.

Galyatetőn található az ország egyik legkellemesebb kirándulóhelye, télen síző és szánkózó területe. Klímája elsősorban a vérszegénység, a légutak hurutos megbetegedéseit és a pajzsmirigy gyógyítását szolgálja.

A természeti táj megőrzésére létesült 1985-ben a Mátrai Tájvédelmi Körzet mintegy 12.000 hektáron.

A Medves szolgáltatásai	Kulturális programok	Séták, túrázási lehetőségek
Kirándulások	Csillagtúrák	Erdei iskolai programok

Erdei iskolai programjaink

Szakmai programok

• Komplett erdei iskola program évfolyamra és évszakra tervezve
• Tanösvények bemutatása: Kőpark, Geológiai tanösvény, Szilváskői tanösvény, Madárpark.
• Bányász körút
• Történelmi séták: Salgó vára, Somoskő vára
• Életközösségek vizsgálata: erdő, rét, vizes élőhelyek
• Élet a tanyán (egy működő tanya megtekintése)
• Éjszakai túra
• Teljesítmény túra (Karancs hegy)
• Éjszakai rovarcsapdák

Szabadidős programok:

• Játszóházi foglalkozások (bőrözés, fafaragás, csuhézás, szalmafonás, gyöngyözés, agyagozás, nemezelés, stb... )
• Néptánc tanítás, táncház
• Természetismereti előadások
• Sport
• Vetélkedők szervezése
• Népi játékok

Szakembereink végzettsége:

Áraink:

2500 Ft/óra/foglalkozásvezető

Programjainkhoz igény esetén feladatlapot állítunk össze

Kapcsolat:

Erdei iskolai és egyéb szakmai programjainkat a Somosi Környezetvédelmi Központtal közösen végezzük.